"Jött rám ez a rút esztendő,
hozott bánatot, keservet.
Szent Sebestyén teste sem volt
barbár nyíllal átalvertebb –
jött rám ez a rút esztendő,
falnál fehérebbre festett.
hozott bánatot, keservet.
Szent Sebestyén teste sem volt
barbár nyíllal átalvertebb –
jött rám ez a rút esztendő,
falnál fehérebbre festett.
Meg-megálltam séta közben,
néztem magam elé hosszan,
mormoltam a szót, mint imát,
azt hihették, megbomoltam,
honnan is tudhatták volna:
hallgat engem fiam holtan!"
néztem magam elé hosszan,
mormoltam a szót, mint imát,
azt hihették, megbomoltam,
honnan is tudhatták volna:
hallgat engem fiam holtan!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése